A maraton 42 195 méter távú futóverseny. Sokak szerint ez a táv emberfeletti teljesítményt jelent, ezért ez a sportág a kitartás szimbólumává vált. A legtöbb versenyző ezért nem világcsúcsot szeretne dönteni, csak teljesíteni a távot, ezzel is bizonyítva saját magának kitartásból. A mai maratoni futás távja hosszabb, mint az eredeti Athén – Marathón távolság. Hogy miért? Az első újkori olimpiát Athénban rendezték meg 1896-ban. Ezen az olimpián a legnépszerűbb versenyszám a maratoni futás volt, amely a Marathón és Athén közti távolságot hivatott szimbolizálni. A legenda szerint Pheidippidész görög katona azért futotta le a csata helyszíne, Marathón és Athén közötti 40 km körüli távot, hogy a győzelem hírét elvigye, és figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére.
A Marathóntól Athénig tartó utat 40,42 km-nek tartották, de valójában csak 36,7 km volt. Az első olimpiákon még csak nagyjából mérték le a legendás maratoni távot, nem volt egységes, a maratoni futók más-más távokat futottak a versenyeken. Az 1908-as londoni olimpiára 42 kilométerre növelték a távot, ennyi volt ugyanis az út a Windsori kastélyból a White-City stadionig. Ezt a 42 kilométert aztán még meg kellett toldani 195 méterrel, hogy a futók a stadion királyi díszpáholya előtt érjenek célba. A végleges és ma is érvényes 42195 m-es hosszt 1921-ben rögzítette a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF), és 1924-ben már eszerint zajlott a verseny. A modern olimpiai játékok hagyományosan a maratoni futással zárulnak, ahol a futók az olimpiai stadionba érkeznek.
És ezt láttad már?
Ha nagy a baj, a gázszerelőt Budapesten hétvégén is kihívhatjuk
Nyitott füllel járni aranyat ér, sőt életet ment
Benzinmotoros fűnyíró – Árak és egyéb hasznos tudnivalók választás előtt